Bíborka

Szombaton délelőtt bementünk a kórházba Mamához. Csütörtökön, hogy elvitte a mentő vizsgálatra benn is tartották. A dokinő azt mondta lehet lesz két hét is mire hazajöhet. Sajnos nem lett jó a gyógyszer amit beállítottak neki, így most másikkal próbálkoznak. Felszalad a vérnyomása és ejti a kezét, zsibbad a szája. :( A bal agyrészbe van valami sérülés és e miatt van. Bezavar neki a vérnyomása és kész már rosszul is van. Be is mutatta, mert mikor ott voltunk meg is történt, pont mikor elment a dokinő.:(

Vasárnap délelőtt meg átszaladtunk Imivel Szoboszlóra a gyógyfürdőbe, kicsit gyógyulni. Én bementem szaunázni is, igaz Imi is, de nem sokáit bírta és inkább ment vissza fürödni. Találkoztam egy két volt kolléganővel és beszélgettünk egy pár szót.

Tegnapi napunk szépen sikerült. Már délelőtt volt a Bíborka Mici keresztanyukája megköszönteni, ő volt az első. :)) Én is vettem Bibinek játékot, de Peti megint lenyúlta tőle:)) De majd nő már Bibi és majd vissza szerzi tőle előbb-utóbb a játékokat.

Aztán kimentünk anyuval a temetőbe, addig anyósom volt itt a gyerkőcökkel, de siettem haza. Jó volt mert a Bibi Kukker keresztapja kivitt bennünket, mert ő is jött a temetésre.

Közben kaptunk köszöntő sms-t is egy ismerőstől akinek szintén szülinapja volt tegnap, és hívott a Zoli keresztapuja Bibinek és ő is felköszöntötte.

Imi meg főzött egy kis pörköltöt, mert Erzsi keresztanyuja Bibinek szólt, hogy hoznak Bibinek tortát és csináltunk egy kis vacsit. Megvacsoráztunk, jött húgom is, hozott ő is Bibinek ajándékot. Anyu meg telózott, hogy jönne ő is, felvágtuk e már a tortát. Mondom neki nem, jöjjön gyorsan, megvárjuk.

Na hát a torta az nagy szám volt. :)) Bibi nagy csodálattal nézte a tüzijátékot, aztán azt akartuk fujja el a gyertyát, de nem fújni akarta, hanem megfogni. Na sikeresen ki is kapta a tortából, de szerencsére nem égette meg magát, gyorsan el is fújtuk Erzsivel egyszerre.

Bibi jól kikenekedett. Annyira tetszett neki a torta, hogy ment bele két tenyérrel, aztán kente magára és a Petire is.

Aztán bementünk fürödni, na ott meg amilyen pancsit levágott. Csak úgy csapkodta a vizet. :))

Úgy-hogy szépen eltelt az első szülinapja Bíborkának.

Kívánom, Drága kis csillagom,
Kísérjen öröm és boldogság utadon.
Annyiszor nevess, ahányszor rád nézek,
Adjon sok szeretet Neked az élet.
Vidáman nőj fel, légy egy kis angyal,
Mosolyoddal hozz, csacsogj ajkaddal.

Mondd ki az első szót, tedd meg az első lépést,
Ha tudok megválaszolok, mindent kérdést.
Átölellek Téged, Rádmosolygok kedvesen,
Köszönöm, hogy az Anyukád lettem.

3 kis szöszi ördög, Anyukája vagyok,
S a 3 kis ördög teszi, széppé a napot.
Drága kicsi Lányom, azt kívánjuk Neked,
Boldogan és egészségben éld az életed.

Sok boldog szülinapot Bíborkánk!!

Holnap lesz Bíborka egy éves nagy lány.

Ma voltunk korai fejlesztőn és egyre ügyesebb. Tornán most voltunk utóljára, majd szeptemberbe megyünk megint újra. Jelzem megint végig sírta:(

Beadtuk az egyszeri segélyhez a kérelmet az egészség pénztárba. Jövő héten meg intézem a közlekedésit meg a parkolási igazolványt.

Anyunak most ma lézerezték a másik szemét is meg, de nem tudták teljesen megcsinálni, így a jövő hónapban megint mennie kell. :(

Mamát is bevitte a mentő vizsgálatra, mert csak nincs jól, most telefonált anyu, hogy bent kellett maradnia most mennek be hozzá, visznek neki be cuccot.

Tegnap voltunk egy megbeszélésen, hogy engedjük e a lányokat profi versenyre. Én mondtam nekem mindegy melyikre mennek, de csak az egyikre. Tehát vagy profira mennek vagy amatőrre. De ők a profit választották. Így az idén kupáznak.

Holnap meg farsang lesz a suliba. Sütöttem egy adag kókuszkockát, de még nem tudtam beforgatni, de most már megcsinálom, mert jött a húgom és segít, a gyerkőcökre vigyáz, ráfigyel. Bibi egész délután fent volt nem aludt. Bedzeg délelőtt meg fáradt volt és nem tornázott.

Holnap csinálunk képeket és majd jelentkezem.

Ez egy régebbi kép a csajokról, első fellépésük, már nem ők a capattársai a Vikinek.

Voltunk tegnap a doktornőnél. Ezt írta: Nagyon szépen fejlődik. A karok funkciója csaknem szimmetrikus. A bal kézzel nyúl inkább. Kefejezetten laza ízületek, hypotoniásabb izomzat. A mozgásfejlődése egyenletes, rutinszerűene gurul, kúszik, felül, négykézláb helyzetet rövid ideig tartja meg. Figyelmes, játékokkal manipulál. Gőgicsél. Szociális érettsége is kielégítő.

Vélemény javaslat: Elektroterápia fokozatos elhagyása. Masszírozás és koria fejlesztés menjen tovább, egyéni tornát otthonában gyakorolják. Májusban kontroll.

Hát ennyi. Kértünk 7 pontos papírt is. Előtte meg még voltunk fizikoterápián. Kicsit elhúzódott az időpontunk és Bíborka pont előtte elaludt mielőtt bementünk a doktornőhöz, de szerencsére felkeltettük és azért megmutatta, hogy mit tud.

Ma meg várjuk a nyakláncot. Hozza a futár. Majd teszek róla fel képet ha már a nyakába lesz.

Bíborka most már lépten nyomon felül. :)) Nagyon ügyes. És most figyeltem próbálja az ágyba megkapaszkodva húzni magát felfelé állásba. Mondjuk még ez korai, de had próbálja ha magától csinálja akkor had csinálja.

Viki most telefonált, hogy másodikok lettek nyolc csapatból. Diák olimpián. Már el is indultak haza. Jövő hónapban második forduló.

Petit meg szokatnám a cumiról lefelé. Ma reggel elvettem tőle és kérte egy párszor de beletörődött, hogy nincs. De már délután álmos volt kérte, odaadtam el is aludt vele.

Voltak itt Imi nővéréék Margitkáék, ebédre hívtuk őket meg Mamát is. Imi főzött korhelyesen halászlevet. Nagyon finom lett. Én meg sütöttem boci mobilt, ez egy finom túrós süti.

Most egy pár napja egész éjszaka nyösztet Bíborka, biztos a kis foga kínozza. Még mindig nincs egy foga sem. Ezért ma ráakadtama neten, hogy lehet rendelni is borostyán nyakláncot. Így meg is rendeltem neki. Remélem hatni fog.

Ma megkapta Bíborka a BCG újra oltást, mert nem fakadt meg neki. Egy kicsit sírt mikor megkapta, de aztán szépen megnyugodott. Ügyes kiscsaj. Aztán hazafelé jövet bementem egy két helyre, zöldségféléket, húst vásárolni és már nagyon sírt, így nagyon siettem és indulás haza. El is aludt hazafelé jövet, majd két órát aludt a bakakocsiban.

Peti meg anyuval és tesómmal elment mamáék, de elaludt és várták, hogy felkeljen és utána indulás haza. Mikor Imi hazajött meg elvitte magával mentek egy kicsit csavarogni.Úgy-hogy ma csak csavargott Petykám.

Viki meg szokás szerint edzésen volt délután, most mentek még a héten minden nap és mennek is, mert vasárnap diák olimpia lesz. Most megint volt egy kis összezördülés a lányok között és természetesen megint a Viki lett kifogva, ő meg szegény minden annyira magára vesz, meg az az igazság a egyik kislány túlzásba is viszi a dologokat, mint ha ő soha nem hibázna. Erre én nem hagytam annyiba tegnap felhívta, anyukájával akartam beszélni, de nem volt otthon így szépen megkértem a kislányt, már nem elsődjére, hogy hagyja már végre békén a Vikit. Mert már egyszer szóltam neki, akkor is a szembembe hazudott szépen vigyorogva, hogy ő nem volt.:( De most meg anyukájának nem tudom hogy adta elő a dolgot, mert az kedves anyukája a gyerekek füle hallatára le K.....a anyázott. Na szóval én ezek után nem szólok semmit, én az ilyenekkel nem foglalkozom, és mondtam Vikinek is, hogy engedje el a füle mellett amit mondanak neki, ő csak az edzőjével foglalkozzon és senki mással, igaz ezt már elmondtam neki egy párszor, de hát meg kell neki tapasztalnia ezeket a dolgokat és így tanul, az életből, hogy milyen emberek vannak és, hogy nem kell haragudni rájuk, mert az ilyen emberek buták és gyengék és a csúnya beszéddel és a veszekedéssel csak a gyengeségüket mutatják ki. Na de ezzel én be is fejeztem.

Tegnap voltunk fizikoterápián, a kocsink még mindig szervíz alatt állt és a Párom is ügyeletes volt, ezért a Bibi keresztapukájával mentünk, ő vitt el bennünket.

Na de ma a kocsi leműszakizott.:))

A tegnapi napom jó hosszúra sikerült. Ha volt kilométer hiányom akkor a tegnap nap után most már nincs. Este nyolc után felhívott Mamám, hogy le kellett hívni az ügyeletet, mert nagyon felment megint a vérnyomása. :( Még most engedték haza pénteken és már szombaton este orvost kell hívni, na hát ez nem jó. De közben kiderült, hogy a házi orvosa nem írt fel minden gyógyszert amit beállítottak neki Debrecenbe és így mivel azt nem vette be a vérnyomás megint az égbe szaladt. :(

Ja és jó lenne ha Imi elmenne és kiváltaná a gyógyszert, mert hát Papa ugye nem lát és nem tud menni a gyógyszertárba. De közben nekünk meg nincs itthon a kocsi, mert szervízelés alatt áll, így mivel már a gyerkőcök már megfürödtek én keltem útra és lementem hozzájuk hóesésbe a receptért, aztán el az ügyeletes gyógyszertárba, majd vissza a gyógyszerrel. De most már bevette és jobban van megint. Úgy-hogy nehéz, kalandos és fárasztó estém volt. Volt fél 11 mire lefeküdtem, mert még leszedtem a ruhákat a szárítóról és kiteregettem a másik csapatot. Nem is kellett elringatni.

Még előtte volt itt Imi két barátja, horgászás után benéztek, és Imi dicsekedett Bíborkával, hogy milyen ügyes már stabilan ül, igaz azt is hozzá tette, hogy már ilyen idős gyerekek már szaladnak, de hát nálunk már ez is nagy dolog.

Aztán beszéltük, hogy már bizony egy éves lesz nem soká, és az Imi egyik barátja mondta, hogy hú már egy éve, hogy a dolog történt. Nekem fura volt, hogy nem azt mondta, hogy hú már egy éve, hogy született a Bíborka. Bár ha belegondolok szerintem ők se tudták feldolgozni és nem tudják, hogyan viselkedjenek ezzel kapcsolatosan, pedig látják, hogy mi 100%-an elfogadtuk, hogy született egy kis Dankánk. Igaz sokkal kisebb és kevesebb súlyú mint a két nagy volt ilyen idősen. De hát ez belefér. És nagyon ügyes, okos, figyelmes kiscsaj. Nagyon büszkék vagyunk rá.

Meggyógyult Bibi, még szedjük a gyógyszert, de már nem beteg szerencsére. Ma már voltunk korai fejlesztőn és tornázni is.

Kértem időpontot a doktornőhöz, majd 15-én megyünk, és az napra ha sikerül beosztani bennünket Mártikának akkor oda is megyünk még.

Ma Bíborka hozta a formáját tornán, megint csak sírt és nem nagyon csinált semmit.

Korai fejlesztőn viszont nagyon ügyes volt, csak egy kicsit elkéstünk, elég rossz volt az út.

Anyut is bevittük Mamához a kórházba, de sajnos nem találkoztak, mert elvitték Mamát vizsgálatra és míg ott volt nem vitték vissza.

Elvittük Bíborkát orvoshoz. Felső légúti vírusos betegsége van. Az alapbetegsége miatt kapott antibiotikumot. Szedjük aztán csak meggyógyul hamar. Közben meg is nyugodtam egy kicsit, mert elmondtam a doktorúrnak, hogy tegnap is leizzadt Bíborka, csak úgy csurgott a víz róla, megvizsgálta és azt mondta ne aggódjak amire én gondolok olyan baj nincs. Mert ugye a kardiológián mondták, hogy figyeljek erre is, mert ha megterhelő az evés vagy torna, mozgás Bíborkának akkor műteni kell, de szerencsére nem a szíve miatt izzadt.

Ebéd előtt elaludt a két kicsi, Peti igaz hamarább, de ő is fel is kelt, mert a szomszéd jött és egy kicsit kiabálva beszélt és ugatta a kutya is, így felkelt. Elment a szomszéd, Petinek adnám az ebédet és mondja nem, nem kell. Süssünk palintát. Vagy is gyors kavartam be palacsintát és azt csináltam neki.

Ötkor meg Vikinek lesz szülői értekezlet. Így oda megyek még ma.

Nem tudok kérni időpontot, majd csak ha bemegyünk kezelésre akkor tudok személyesen. Ha nem lesz Bíborka beteg már, nem taknyosodik be akkor csütörtökön megyünk.

Bíborka ma egész nap nyűgös volt. Állandóan nálam lett volna. Aztán délután nagy nehezen elaludt olyan negyed öt körül és mire felkelt belázasodott:( 38 fokos láza van. Remélem semmi komoly, egyébként semmi nem látszik rajta, semmi jele, mi lehet a baj. Majd holnap viszem orvoshoz.

Így nem megyünk kezelésre és Papát se tudjuk bevinni Mamához, mert úgy volt visszük be és ott lesz addig nála míg mi kezelésen leszünk. De sajnos ez van.:(

Tegnap voltunk Mamánál a kórházban. Kettő után értünk be és vártuk,  hogy átvigyék a belgyógyászatra, hogy ott segítsünk neki átöltözni meg elpakolni a cuccát. De még fél négykor is ott dekkoltunk a sűrősségin. Majd olyan négy körül jött a dokinő és csodálkozott, hogy még ott van Mama, hiszen már ő fél kettőkor ott lezárta a papírjait. De pár perc múlva jöttek is érte és átvitték, mentünk és addig ott voltunk vele míg nem jött az ottani dokinő és elmondta, hogy egy jó hétig ott kell neki lenni, míg leviszik rendesen a vérnyomását és beállítják a gyógyszerét, meg még csinálnak egy két vizsgálatot, hogy hol tett még kárt ez a nagyon magas vérnyomás. És mondták neki a sűrgősségin, hogy szerencse, hogy vérzett az orra, mert ha nem le is bénulhatott volna olyan agyvérzést kapott volna. Na de az a lényeg, hogy most már jó kezekben van és minden rendben lesz.

Ma meg szeretnénk elmenni tesómék, de gyalog kell mennünk, mert a párom elment Pestre. Szülinapja volt tegnapelőtt és megköszöntjük. Igaz elég nagy hó esett, de remélem attól még el tudom tolni a babakocsit. És ne legyen nagyon hidet az lenne a lényeg. Mert ha nagyon minusz lesz és fúj a szél akkor nem mozdulunk ki.

Ma reggel telefonált anyu, hogy Mamát elvitte a mentő. Nagyon vérzett az orra és magas a vérnyomása. Azóta már telefonáltam a sűrgősségire, kétszer is. Csak annyit ott tartják és próbálják levinni a vérnyomását, de hogy bent kell e maradnia azt nem tudták megmondani.

Így most készülünk be, nem is mentünk hamarább, bár nem is tudtunk volna, mert a párom nem ért rá, de most már megyünk és megnézzük mi is van vele. Remélem leviszik neki kap gyógyszert és jobban lesz.

Majd jelentkezem ha többet tudok. Lehet csak holnap, mert vacsira vagyunk hívatalosak. :))

Elterveztem, elhatároztam, hogy előveszem a jegyzeteimet thai masszázsból és Bíborkának minden héten egyszer megpróbálom megcsinálni, aztán ha szereti akkor talán kétszer is egy héten.

Aztán a Mártika a bogarat a fülembe tette, hogy még jógáztatni is lehetne Bíborkát. Majd utána kérdez nekem a doktornőtől és ha lehet akkor mutat nekem pár jóga gyakorlatot.

Most először is átolvasgatom a jegyzeteket. És kezdődhet a terápia. Majd írom, hogy haladok. És milyen eredményt érek el vele.

Sok minden nem úgy alakult a héten mint ahogy terveztem. Utánajártam különböző papírügyek intézésének, hogy még is miket kell még beszereznünk hozzá.

Kedden végre sikerült időpontot is kérnem a genetikára. Majd március elején kell mennünk kontrollra. Délelőtt telefonált a doktornő titkárnője, hogy megint ne menjünk a doktornőhöz, mert sajnos megint beteg lett a lánya. Remélem hamar meggyógyul és nem lesz újra beteg. Majd a jövő héten kell új időpontot kérnünk.

Hívott a gyógytornászunk is, hogy elmarad csütörtökön a gyógytorna. Délután meg mentünk fizikoterápiára Mártikához.

Este meg eljöttek az unokatesómék, a gyerkőcök jól kijátszották magukat.

Peti elég dacos és hiába mondjuk neki, hogy valamit ne csináljon újra csak csinálja. Például most beszéltem az Bíborka keresztanyukájával, mert ott van náluk, hogy a lányát Böbit lefejelte, de úgy ám, hogy még a szája is kicsattant. :( Na és erre mondták neki, hogy nem szabad és újra csinálta. :(

Voltunk ma korai fejlesztőn, ügyes volt Bibi, csak haza felé már elég nyűgüs volt és ki kellett vennem, mert csak sírt, nem tudott elaludni. Hazahoztuk Bogit a keresztlányomat is meg anyósomat is ő is bent volt Debrecenbe.

Viki meg még ezután jön haza, mert bent maradtak a suliba próbálni a táncot, mert jövő hónapban tánc verseny lesz a suliban és osztályok versenyeznek egymással.

Kedden még bent voltunk ott ahol a elme szakértői vizsgálatot csinálják, kellett egy papír, hogy adjanak utazási papírt ha csak a Szivárványba megyünk és nincs éppen az nap kezelés. Azt is elintéztem.

Sok mindent terveztem erre a hétre. És sok az császkálás. Amit én nem nagyon csípek ebben a hidegben. De ha muszáj akkor muszáj. Kedden Zsadányi doktornőhöz megyünk. Csütörtökön korai fejlesztő és gyógytorna. Meg még lehet lesz egy kizikoterápia is a héten, csak azt még nem tudom mikor.

Időpontot is kell még ma kérnem a genetikára, egy éves kontroll. Akkor anyunak is kell kérnem, mert neki meg a másik szemét is műteni kell. Már kétszer telefonáltam és nem tudott adni időpontot. :(

Meg ma megyek a PM hivatalba intézni egy két dolgot, vagy is egyelőre csak utána járni mihez mi is kell. Közlekedési támogatás, parkolási igazolvány meg ilyenek.

Ma 11 hónapos Bíborka. :))

Sajnos tegnap óta nagyon nyűgös, szerintem tuti a foga kínozza. Jöhetnének már azok a fogacskák. Mert még egy sincsen. Szinte egész nap fogni kell, mert ha leteszem ordít. Ha fogom is látszik, hogy nyugtalan és vágja ki magát mérgében, vagy is vágná a kezemből. Szóval nyűgös. :(

Tegnap már nem tudtam berakni a képet Vikinek a gálájáról, de most pótlom.

Ma egyébként voltunk fizikoterápián, még mindig kicsit gyengébb a bal keze Bibinek, de már nem sokkal.

Jövő héten megyünk a doktornőhöz.

Akkor most beteszem a képtet a Viki a képen az utolsó szélen.

 Keresztanyukájával gála után.

Ma Peti odament Bíborkához és azt mondta neki, hogy "Gyere, had öleljelek meg!" Szerencsére egyre többet beszél most már.

  Legfrissebb képek a két kicsiről.

Tegnap meg volt a gála Vikinek. Nagyon ügyesek voltak. Nagyon színvonalas volt a műsor. Nagyon büszke vagyok rá. :))

A héten voltunk csütörtökön korai fejlesztésen. Még az idén először, mert mint írtam egy kicsit beteg volt Bibi, de helyre igazodott. Egy kicsit még köhög, de nem vészes már. Nagyon ügyes, figyelmes és kitartó volt a foglalkozás alatt.

Tegnap nagyon fura változást vettem észre Bíborkán. Kezd nagyon ragaszkodni hozzám, nem szeretett senkinél sem lenni. Csak anya kellett neki. De ez mondjuk természetes egy kis gyermek életében, csak ő eddig mindenkivel elvolt. Már kora délután láttam rajta, hogy valami nem stimmel, mert átmentünk Szoboszlóra vásárolni és mikor indultam el, nagyon el volt keskenyedve. És mikor hazajöttünk akkortól kezdve csak anya kellett és másnál keservesen sírdogált. Még húgomnál is előfordult, pedig ő sokat itt van és szinte minden este ő altatja el. Remélem ez csak ilyen átmeneti. Mondjuk tegnap nem voltam én sem toppon és ezt lehet érezte is. De már én is jobban érzem magam és kibeszéltem magamból a gondjaimat. Szerencsére van kivel megbeszélnem nem is egy valaki segít az ilyen helyzetekben. És nagyon szépen köszönöm nekik.

A héten kedden eltemettük Mamát is. :(

Napnyugta és éji csillag,
Senki se jajongjon értem.
Nem várom, hogy sirassanak,
mikor a tenger lesz végső fészkem.
Alkony és éji harang,
majd eljön a sötétség.
Nem kérek én könnyes búcsút,
ha az örök létbe térnék,
végtelen lesz nékem
az idő és hely,
az áramlás majd visz tova.
Bár találkoznék teremtőmmel,
ha az utolsót üti az óra!

Bíborka még mindig csak taknyos és köhög elég csúnyán. Éjszaka be is lázasodik, de csak 37.5. Kis nurofen és le is megy neki. Aztán egész nap láztalan.

Lehet a foga kínozza. Hiszen már ideje lenne jönni a fogaknak. Lassan tölti az egy évet. És még nincs fogacska.

Anyósomnak születésnapja volt. Megköszöntöttük, ott ebédeltünk.

Viki meg most ezerrel készül a jövő heti gálájukra. Aerobikozik és minden évben csinálnak gálát és jövő héten szombaton 16.00 órakor lesz. Tavaly országos versenyen harmadik helyezést értek el a csapatával. Szombat délután meg még a táncot is tervezgették a barátnőjével, mert verseny lesz az iskolában és az osztályokból pár gyereknek táncot kell betanulni és osztályok versenyeznek egymással. Na kíváncsi vagyok, hogy hogy sikerül. Már nem sok idejük van rá.

Ja és még koszorút is csináltattunk Mamának, hiszen kedden 11-kor temetés. :(

Lehet holnap ne visszük még Bibit kezelésre, mert a Mártika azt mondta míg rendesen rendbe nem jön ne vigyük.

Aztán ma már csak pihenünk és játszunk.

A karácsonyunk szép volt. Voltunk itthon is és a Mamáknál is. A gyerkőcök szép ajándékokat kaptak. Bíborkának fejlesztő játékokat vettünk amit Peti már szépen le is nyúlt:)) Ezekkel ő is tud játszani hiszen nem sok idő van köztük csak két év.

Szilveszterkor Bíborka véletlen teljesen egyedül felült. Azóta sem, de akkor valahogy úgy sikerült. :)) A szilveszter is nagyon jól sikerült. Bíborka keresztszülei és anyuék voltak itt. Kártyáztunk, beszélgettünk.

Január 6-án kellett volna mennünk a doktornőhöz visszamennünk, de telefonáltak, hogy nem lesz a héten így nem mentünk, kaptunk új időpontot. Remélem végre rendbe jön már a kis karja, de ezt majd ő megmondja majd ha megyünk.

Január 5-én meg mentünk a tanácsadóba BCG újra oltásra, mert nem fokadt meg, de közben nem lett elég az otóanyag így nem kaptuk meg. De végül is nem bánom, mert Bibi hörghurutos lett és nem is baj, hogy nem kapta meg, bár ettől függetlenül megkaphatta volna. El vittem a dokihoz előtte való nap. Köptetőt meg spiropent kell szednünk. Remélem rendbe jön hamar.

Egyébként most nem nőttünk, de híztunk 20 dkg-ot. Még nem vagyunk hét kilók. De nem baj majd megnövünk egy-kettő.

Így ezen a héten kimaradt a kezelés is, nem mentünk had jöjjön helyre rendesen és majd a jövő héten talán megyünk már. Fiziko terápiára hétfőn kell mennünk fél 11-re. Torna meg korai fejlesztés meg csütörtökön.

És sajnos még lesz egy temetésünk is. Mamám meghalt a héten és jövő héten kedden temetjük. Nyugodj békében Mama.

Hol is kezdjem? 2008 júliusában nyaralni mentünk Erdélybe. Nagyon szép sok mindent láttunk, annyi baj volt csak, hogy nagyon nem jól éreztem magam végig. Ráfogtam arra, hogy az antibiotikumtól van, mert beteg voltam előtte való héten és azt szedtem.

De mikor hazajöttünk továbbra is nem voltam jól. A férjem mondta, hogy csinálj már egy tesztet! Kérdem minek? Hát nem vagyok én terhes. De aztán csak elmentem venni egy tesztet és kimutatta, jön a baba. Harmadik. Mondtam a páromnak és én nagyon úgy láttam, nagyon örül neki, én egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy megtartsuk-e, hiszen még a kicsi is kicsi. De a párom azt mondta nem vetetjük el és kész.

Minden vizsgálatra  eljártam, mindent rendben találtak, de én szerettem volna genetikára elmenni, hiszen nálunk a családban a harmadik gyerekkel szokott gond lenni. A húgom szellemi fogyatékos. A doki azt mondta, hogy annyira rendben vannak az eredmények, hogy hiába megyek a genetikára, úgy sem csinálják meg a vizsgálatot amiből kiderülhet ha valami gond van.

4D-s ultrahangra anyagi okok miatt nem mentünk, bár én nagyon szerettem volna. Hát vártuk, hogy majd március elején megszületik a Bíborka.

2009. február 18-án voltunk a második NST vizsgálaton, de még semmi jele, hogy szülnénk, de hát még ne is, hiszen még csak 37 hetes terhes voltam.

Másnap reggel korán keltünk,mint mindig. A kisfiam korán kelő. Kimentem WC-re és hát úgy láttam, hogy a nyákdugónak annyi, kijött, de úgy éreztem, hogy fáj is a hasam, ami nekem furcsa jelenség volt, hiszen egyik gyerekkel sem volt fájásom, csak az oxitocintól.  Olyan 13 perc volt az első és a második fájás között. Aztán egyre csak rövidült az idő két fájás között. Aztán mer erősebbek is voltak a fájások. Felhívtam a védőnőmet, hogy ilyenkor mi  van. Ő azt mondta hívjam a mentőt, ha úgy látom nem össze vissza vannak a fájások, hanem egyforma időközönként és hát ha rövidül is az idő.

Így is volt, már öt perces fájásaim voltak, mikor hívtam a mentőket. A párom itthon maradt a kicsi fiammal. Ekkor még nem sejtettem, hogy tíz napig nem fogom látni.

Mire a mentő beért velem már három perces fájásaim voltak, és hát igencsak fájt rendesen. Bementünk az ajtón, akkor már a magzatvíz is folyt. Be az ambulanciára, hívták a dokimat, mert én hiába hívtam ki volt kapcsolva. Egy kis idő múlva már ott is volt és vizsgált is. Aztán kitöltötték a papírokat és irány a szülőszoba. Bevezettek egy fürdőszoba szerű helyiségbe, hogy öltözzem át hálóingre. Ez megtörtént. Aztán jött a szülésznő, hogy szálljak fel a szülőágyra, de éppen fájásom volt és mondtam neki egy pillanat, csak éppen fáj. Hát nem hatotta meg, akkor is menjek már.

Mentem fel az ágyra, nagy nehezen. Egyre erősebbek voltak a fájásaim, jött a doki is mondta egy nagyon kicsit még tartsam ha lehet, mert még nem volt eléggé eltűnve a méhszáj. Mondom megpróbálom. Alig volt vagy négy fájás az ágyon, már a tolófájás jött, de én csak egyet tudtam visszatartani, szóltam a szülésznőnek, nem tudom tovább visszatartani, fogta csapta le a lábam és már jött is a doki. Egy nyomás már éreztem ott a feje második nyomás: kint is a baba. Szinte hihetetlen milyen hamar. Fél kilenckor ért be a mentő és 9 óra 40 perckor megszületett Boros Bíborka Zsuzsa. Annyi furcsát láttam, hogy nagyon ki van ázva. A doki mondta, hogy hát nem úgy néz ki mint aki korán jött. De már a magzatvíz sem volt tiszta. A hasamra rakták. Aztán elvitték felöltöztetni. Aztán megint oda rakták és után elvitték.

A dokit már noszogtatták, hogy várják a műtőbe,de ő azért csak összevarrt, aztán elment műteni. Egy óra múlva kellett az ágy másnak is, hiszen nagyon sokan szültek még utánam. De először pisilnem kellett és utána irány a szoba. Babás szobát nem kaptam, mert nem volt, így egy hatágyasba kerültem. Ahol már voltak hárman én voltam a negyedik.

Vártam a babámat hatkor mert azt mondták akkor már hozni fogják. De nem hozták. Nagyon ideges voltam, nem értettem mi van, de rosszra még akkor nem gondoltam. Majd az egyik csecsemős elkottyintott annyit, hogy nem beszélt még velem a főorvos asszony? Mondom nem, akkor már sejtettem valami gond van, vártam, hogy majd valaki tájékoztat, de nem tette senki.

Az éjszakám kegyetlen volt. Semmit nem aludtam. Olyan fájásaim voltak, mint a szülési fájások. Folyamatosan. Húzódott a méhem.

Reggel vártam a babát megint nem hozták. Kilenc órakor jött a főorvos asszony és hívott, hogy beszélni szeretne velem. Bementünk oda ahol a babák vannak. Megmutatta Bíborkát. Rá volt kötve egy ilyen szívhang és szaturációt mutató gépre. Oxigén maszk az arcán. Elmondta, hogy nagyon rossz hírt kell közölnie velem, sajnos a babánk Down-syndróma gyanús. Akkor azt hittem leszakad alattam a föld. Megmutogatta, hogy honnan lehet ezt látni. De nekem az volt akkor a legrosszabb, hogy oxigén maszk van rajta és nem csak a genetikai dolog van, hanem még az is, hogy nem kap rendesen levegőt. Nem is tudtam hirtelen melyik a rosszabb. Szóval úgy minden letaglózott úgy hirtelen. Azt mondta a főorvos asszony akkor, hogy elviszik a kicsit szívultrahangra, mert ezzel a kórral általában velejáró betegség a szív probléma.

">Imit hívtam azonnal ahogy beszéltem a főorvos asszonnyal, elmondtam neki mi van. Nagyon kibukott ő is. Jött is azonnal be, és mi is mentünk ki kocsival a Jerikó utcára, kint vártunk míg  a vizsgálat tartott, aztán bementünk és ott közölte a doktornő, hogy a szívével semmi probléma. Nagy kő esett le a szívünkről.

Visszamentünk a korházba és a párom is beszélt a doktornővel. És meg is nézhette a babát, bár látta de csak az üvegen keresztül a kis ládába amibe vitték.

Csütörtökön született Bíborka.  Szombaton fejtem le neki anyatejet, hogy azt adják neki . Vasárnap a főorvos asszony mondta, hogy megpróbáljuk a szopizást. Én csak néztem, hát hogyan,oxigénmaszk nélkül mi fog történni. De odatartottam neki a maszkot és közben szopizott. Szerencsére azóta is szopik. :))

Következő héten szerdán még mindig kellett neki a maszk. Szó volt arról, hogy csak oxigénpalackkal mehetünk haza, de én féltem.  A főorvos asszony azt mondta elkezdjük a tornát a kicsinek. Minden szopizás előtt tornáztattam amit megmutattak egyszer. Délelőtt kezdtük, délután már nem kellett a maszk. 

Már akkor meg azt mondták oxigén palack nélkül mehetünk haza. De én féltem mi lesz ha otthon kezd el szürkülni.:(

Így megbeszéltük a Főorvos asszonnyal, hogy még hétvégére maradunk. Szólt, hogy viszont légzés figyelőt szerezzünk be.

Pénteken újra mentünk szívultrahangra , kontroll. Újra ezt mondták, hogy Down-al együtt járó szívproblémája nincsen.

Visszamentünk a korházba és lent beszélgettünk a párommal, mert látogatási tilalom volt. Pont akkortól mikor megszültem. Jött a Főorvos asszony és kérdeztük tőle, mivel ilyen jó az állapota Bibinek, nem mehetnénk e haza már szombaton.

Azt mondta ő is így gondolja, annyi akadálya van, hogy kell a légzésfigyelő. A párom barátai vettek nekünk egyet. Milyen jó ha a barátok a bajban is velünk vannak.:))

Így másnap jöttünk is haza.  Egyébként nagyon –nagyon sok segítséget  kaptunk a főorvos asszonytól.

Hazajöttünk. Nagyon jó volt végre itthon lenni. Bíborkám nagyon jó alvó volt eleinte éjszaka  is majdnem végig aludta az éjszakákat.  

Három hetesen voltunk genetikai vizsgálaton. Na én kidőltem. Annyira hamar alvad a vérük még ilyen kicsi korban, hogy alig tudtak tőle venni vért. Alvadt be a csőbe. Én segítettem megfogni, de egyszer csak úgy éreztem mindjárt elájulok. Annyira sírt, hogy csak na. Ráadásul azt mondták lehet nem is lesz elég a vér amit levettek.

Egy hónapos vizsgálatra mentünk a Tanácsadóba. 50 cm. 3550 gramm.

Aztán eljött a hathetes vizsgálatok ideje. Először is én mentem vissza a dokihoz. Rendben talált mindentJ , majd ugyanitt csak a másik épületben neurológiára vittük Bibit. Itt megmutatta a dokinő, hogy hogyan tornáztassam. Nagyon-nagyon rendes dokinő. Azt mondta majd ha meglesz a genetkiai eredményünk akkor menjünk vissza hozzá kontrollra. Aztán irány gyorsan a csípő ultrahang, itt is rendben találtak mindent. 

Április elején elmentünk a dokihoz, mert Bibi köhögött és szörtyögött. Hörghurut. Kapott gyógyszert. Következő héten csak nem javult Bibi ezért visszavittem a dokihoz. Irány a kórház. L Bent kellett maradnunk. A röntgenje negatív lett, szerencsére nem tüdőgyusziJde magas a crp-je ezért atb-t kapott. Vénásan. Bent kellett maradnunk végig míg kapta az atb-t. Bent lehet egy szülőnek lenni a picikkel. Még ez a szerencse. Egész nap egy székben ültem, nem mertem ki se mozdulni, nehogy még valami mást is összeszedjek. Este kaptam egy matracot azon aludtam. Nagyon kikészültem, mert sok nagyon beteg gyereket láttam. Ez engem nagyon megviselt, nem is beszélve, hogy Bibi is beteg, de szerencsére ő jól reagált a gyógyszerre és meggyógyult hamar. 

Mikor felvettek bennünket az ambulancián mondták, hogy már megvan a genetikai eredményünk. Beszéltem a Bíborka kezelő orvosával és kértem ha lehet akkor had mehessünk át oda is míg bent vagyunk. El is intézte. Átmentünk. Sajnos azt állapították meg, hogy minden egyes vizsgált sejt sérült. Ennyi. Ez van.  Aztán eszembe jutott, hogy nekünk időpontunk van a szívultrahangra, de nem a Klinikán, de azt mondta a kezelő orvosunk is és a professzor asszony is, hogy megnézik ott is. Így oda is lementünk. Ugyanolyan állapotban van még mindig a szíve. A lyukacska ami még egy éves koráig összezárulhat az még mindig megvan.

Mikor kiengedtek bennünket haza bementünk az Ibolya utcára a Doktornőhöz, hogy megvizsgálja. Megállapította, hogy van neki egy plexus sérülése is és ezzel már korábban mennünk kellett volna, de még mindig nem késő. Azóta kezelésre járunk fizikoterápiára. Szépen javul tőle.

4 hónapos kora előtt beteg lett, kapott amoxicilint. Rendbe jött tőle hamar. J)

Közben beadtuk a közgyógyhoz a kérelmet is, mert a nyáron nincs kezelés az Ibolya utcán, így én megtanultam, hogyan kell kezelni és én csináltam neki a nyáron. Egy kicsit ez is döcögősen indult, mert először nem küldtek csak egy szárat az elektródához, aztán meg mikor megküldték a másikat is kiderült, hogy nem jó a másik. Azt ki kellett cserélni, de szár nélkül csináltam, igaz kicsit csípett néha, de csináltam neki.

Júliusba voltunk kardiológián megint, kontrolon. Még mindig ott van a lyukacska a pitvarok között. Igaz most azt mondták kettő csak egy kis fal van a kettő között. De várunk vele hátha össze záródik, de ha nem műteni kell. Négy hónap múlva kontroll.

Ugyan ezen a napon voltunk pszichológusnál is. Aki megvizsgálta Bibit és itt megbeszéltük, hogy szeptembertől szeretnénk hordani korai fejlesztőre Bbit és ezt ő kérvényezi és majd szólnak ha menni kell elmeszakértőire.

Augusztus közepe táján megkaptuk az agyhártya gyulladás elleni védőszurit. Azon  a héten vasárnap kiütéses lett. Pici apró piros pöttyök. Elvittem a dokihoz. Azt mondta rózsa himlő. Ennek már csütörtökre el kellett volna múlnia, de nem. Ekkora már a két karja és a két lába csupa apró sötét piros pöttyös lett. Pénteken elvittem a dokihoz. Azonnal küldött bennünket a kórházba. Mentővel mentünk. Nem is gondoltam semmi rosszra, ugyan is a doki nem mondta ő mire gondol, hogy mi is lehet ez. Beértünk a mentővel. A doktornő leküldött bennünket gyorsan laborba, előtte megvizsgálta.  Visszamentünk az eredménnyel és akkor nézi és mondja, hogy na akkor a életveszélyt kizártuk. Teljesen ledöbbentem, azt sem tudtam, hogy életveszélybe is lehet. L De szerencsére jó lett a véreredmény, de a biztonság kedvéért átküldött bennünket egy hasi ultrahangra. Ott már sírtam, mert még bennem volt az a szó, hogy életveszély. Itt megnyugtattak, hogy minden rendben van. Visszamentünk és vettek Bibitől vénából is vért. Jó sokat. De így mindent megnéztek. Egy mukja sem volt, nem sírt. J Viszont azt mondta a doktornő megfigyelésre benntartanak bennünket. Négy nap után hazajöhettünk. A pöttyök múltak. Halványodtak. Egyébként ezek bevérzések voltak és azt mondták Rózsa himlője nem volt. Hanem ez lehet valami vírus fertőzéstől lettek neki. De szerintem konkrétat ők se tudtak meg.

Szeptemberben voltunk a szakértői bizottságnál ahol elrendelték, hogy járhat korai fejlesztőre.

Szeptembertől beindultak a kezelések. Hetente egyszer járunk. Fiziko terápiával kezdünk Mártikánál, aztán Ritához járunk Gyógytornára, de a torna felét már végig ordítja, fáradt. Utána megyünk korai fejlesztőre Mónikához. Ott nyugodt nem sír. De elfárad és hazafelé alszik mint a poc.

Októberben voltunk Zsadányi doktornőnél és azt mondta még egy kicsi eltérés van a két keze között így még kell a fizikoterápia. Azt mondta még, hogy a szociális fejlettsége korát meghaladjaJ

Következő héten genetikára kellett menünk kontrollra. De vért nem vettek, mert előtte vettek mikor a korházban voltunk és így most nem kellett. Majd egy fél év múlva megint kontroll. Itt nézik, hogy rendben van e pajzsmirigye meg a vas.

Aztán az őszi szünet után meg lettek bolygatva kicsit a kezelések, mert felcserélődött minden. A korai fejlesztés maradt és után a fiziko terápia és utána pedig a gyógytorna. Na így a gyógytornát ezek után végig ordította, mert már annyira álmos volt. Ritának a gyógytornászunknak kis babája lesz így most voltunk nála utoljára december közepén az utolsó kezelést végig ordította és el is aludt a végére, még horkolt is.

Voltunk vissza kontrolon a kardiológián. Még mindig meg van a két kis lyuk. De várunk, hátha összezáródik magától legalább az egyik. Jó lenne.